Sziasztok :)
A történetem, egy huszonkét éves lányról szól, aki leukémiában szenved. Egy nap rátalál a szerelem, egy izmos, okos, megértő férfi képében, aki még korban is illik hozzá. Viharos megismerkedésük után Emma kórházba kerül, kiderül, hogy a betegsége a végső stádiumba vezeti őt. Két évet jósolnak neki az orvosok, de Emma boldog.
Úgy dönt, babát vállal, és összeköltözik a szerelmével, Erikkel. Minden vágya teljesülni látszik, boldog anya, és Erik szereti, Emma is így érez, de következik egy veszekedés, aminek végeredményeként, csak még szorosabb lesz kapcsolatuk, immár a menyasszonyaként szereti Erik Emmát...
Vajon túléli Emma a végzetes betegséget? Egy babát hagy szerelmére, vagy a baba fog meghalni?
Vedd észre a pillanat varázsát, engedj a csábításnak, és éld át a helyzetet!
És boldogan amíg...
Mindig mindannyian várunk valamire - hogy hétvége legyen, hogy végre kijárjuk az iskolát, hogy nyár legyen újra vagy hogy betöltsük a 18-at. Mindig csak várunk, s ebben az a szomorú, hogy közben elfelejtjük, mekkora ajándék is a perc, a pillanat.. Le lehet élni úgy egy életet, hogy mindig csak várunk valamire, azonban egyszer csak lesz egy utolsó napunk - s akkor mit fogunk csinálni? Várunk majd egy olyan holnapra, ami sosem jön el?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése